Lehet fényezni, de minek? Ordít, hogy a magyar egészségügy helyzete, és a magyarok egészségi állapota egyaránt iszonyatosan pocsék állapotban van. Aki nem látja, az vagy vak, vagy kormánypárti politikus. A magyar egészségügy igazi gyilkos, és jaj annak, aki a közelébe kerül.Lehet fényezni, de minek? Ordít, hogy a magyar egészségügy helyzete, és a magyarok egészségi állapota egyaránt iszonyatosan pocsék állapotban van. Aki nem látja, az vagy vak, vagy kormánypárti politikus. A magyar egészségügy igazi gyilkos, és jaj annak, aki a közelébe kerül.

Olyannyira nem pletyka ez, hogy vaskos jelentést adott ki róla az Állami Egészségügyi Ellátó Központ. Nem épp a rózsaszín felhőkben ücsörgők kedvenc olvasmánya, az biztos.
A tények beszélnek, a betegek suttognak, a kórházak falaiba pedig be van betonozva a sanyarú helyzet. 
Hiába élnek a magyar férfiak 72,3, a nők 79,4 évig, ez nemzetközi összehasonlításban vajmi kevéske, EU-s viszonylatban a 24., illetve a 26. helyre elég csupán. Bezzeg a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések táblázatában az élen járunk…

Hadd tegyünk fel egy költői kérdést: ha már ekkora szarban van a magyar egészségügy, akkor hogyan lehet az, hogy a a GDP arányokat tekintve egyre szűkmarkúbban bánik a pénzzel az állam, amikor az egészségügy kerül szóba? Nem fordítva kellene ezt csinálni kérem szépen?  

Korán halunk
A részletekben rejlenek az évek: a diplomások 12 évvel élnek tovább egy alapfokú iskolát végzett férfinél, és a közép-magyarországi polgárok is hosszabb (férfiak 6,6, nők 8,4) életre rendezkedhetnek be az Észak-Alföldön élőkhöz viszonyítva.Persze ezeket az éveket nem mind full egészségesen éljük le. Azt, hogy ebből mégis hány évig leszünk nagyjából makkegészségesek, egy csomó tényező befolyásolja, éspedig:
· a jó öreg szokásaink· a társadalmi státuszunk· az egészségügyi rendszer.

Nem a baltás gyilkostól kell félni 
Jól kapaszkodj meg: a jelentés szerint 2014-ben az ellátórendszer körülbelül 17 677 ember haláláért volt közvetlenül felelős. Ezek a halálok elkerülhetőek lettek volna, ha időben megtörténik a szükséges orvosi, vagy népegészségügyi beavatkozás.Véleményünk szerint egy ilyen esetnek sem lenne szabad történnie, nemhogy 17 677-nek.

Az egészség drága pénz
Az emberek mindeközben egyre többet költenek az egészségügyre, és ez nem kis megterhelést, olykor katasztrófát okoz a háztartásoknak. Ezen pedig az sem segít, hogy a kiadások nagy részét fedezi a társadalombiztosítás. Hiszen ott a hálapénz (amit még mindig szorgalmasan adunk az orvosoknak, mert azt hisszük nem tehetünk mást), az utazási költségek, a betegség miatt kiesett keresetek, stb.
Jó hírünk van: a Közös Nevező vállalja a hálapénz végleges eltörlését.
Számos egészségügyi szolgáltatást csak szeretne, de nem tud igénybe venni a magyar ember. Nincs rá pénze. Szenved, és meghal inkább. Szomorú, de ez a fényes magyar helyzet.

Fájó orvoshiány
Hihetetlen, de számos kis faluban nincsen háziorvos (védőnő sem), ha pedig mégis, akkor annyira sok a beteg, hogy többnyire még a súlyos betegnek is órákat kell várnia arra, hogy sorra kerüljön. És akkor még csak az ellátási modell legalsó fokán járt. A normális alapellátást hosszú távon az is veszélyeztetni fogja, hogy a háziorvosok átlagéletkora egyre csak nő.Az utánpótlás pedig? Ha volt esze, már bottal üthetjük a nyomát, és vígan rendel valahol külföldön. A Közös Nevező hazahívja a külföldre költözött orvosokat, és eltörli a vidéken állást vállaló háziorvosok praxisdíját.

Várunk, de mire?
A kórházi várólisták bezzeg egyre szebben duzzadnak extrém hosszúságúra, egy-egy komolyabb műtétre súlyos hónapokat, de akár éveket is várni kell:2016-ban Baranya megyében szürkehályog-műtétre például 328 napot.Aki hosszabb bennfekvésre ítéltetett, az sem nyugodhat meg: a kórházak kórtermei tömegnyomoros gyógyulást biztosítanak (8-10 ágy/szoba), és táptalajai a különböző fertőzéseknek.
A rossz kórházi koszt pedig már csak egy romlott, bűzös hab azon a bizonyos tortán…

Hívjanak mentőt!
Szégyen és gyalázat, de a mentő a sürgős eseteknek csak a 80%-ában érkezik ki a helyszínre. A hátrányos helyzetű települések esetében ez csupán 55%. A Közös Nevező tervbe vette 200 új mentőkocsi és 20 új mentőhelikopter szolgálatba állítását, valamint a mentők béremelését.Nem kertelünk, kimondjuk úgy, ahogyan van: az embereknek elegük van abból, hogy a kezelésekre sokat kell várniuk, hogy az ellátóhelyek messze vannak, és hogy mélyen a zsebükbe kell nyúlniuk azért, hogy befoltozzák az egészségüket.

Az érem másik oldala
Azért essen néhány szó arról is, hogy az érem másik oldalán lévők ugyanúgy hányt szenvednek, mint mi átlagpolgárok:· a mentők, ápolók, orvosok túlterheltek· a bérük régiós összehasonlításban nálunk az egyik legalacsonyabb (A Közös Nevező vállalja az 50%-os egészségügyi béremelést.)· megalázó munkakörülmények között dolgoznak· százmilliárdok hiányoznak a gyógyszerkasszából· a kórházaknak sokszor még takarításra sincs pénzük, nem hogy eszközökre, vagy informatikai fejlesztésekre. Úsznak az adósságokban. 

A Közös Nevező további céljai:
– megyei járóbeteg-szakellátó centrumok létrehozása, súlyponti kórházrendszer megteremtése, a kórházak adósságállományának elengedése
– többszintű egészségügyi ellátás megteremtése, ahol a magánegészségügy nem kap állami támogatást